“Egy kisgyerek nem akar boldog lenni.
Tényleg nem akar boldog lenni – ő egyszerűen csak az.
Boldog, megéli a jelen pillanatot a maga teljességében, és nem görcsöl azon, hogy hogyan lehetne még boldogabb.
Ha valami nem jó, azt jelzi, vagy ha tud, változtat ő maga. És tudod, hogy miért van ez így? Azért, mert ő még észreveszi az apró örömöket az életben.
Örül, ha esőcsepp éri az arcát, örül egy egyszerű pancsolásnak a kádban, és örül egy utazásnak vagy egy ismeretlen bogárnak is.
Bármi képes mosolyt csalni az arcára,mert nem a megszokásoknak él, hanem meglátja mindenben a csodát.”
Kocsis Gábor